Lelkinap Bajóton és Esztergomban
Az idei évben a COVID19-es járvány miatt sajnálatos módon a Szent Erzsébet Karitász
Központ több nagy lelki programja elmaradt. A vezetőség a mellett döntött, hogy a
munkatársak lelki támogatása nem maradjon el, hogy több kisebb létszámú lelkinapot fog
megvalósítani.
Lelkinap programja:
9.00 –től Gyülekezés
9.30 – Szentségimádás a Kápolnában Csorba Gábor, állandó
diakónus, karitász igazgató vezetésével
10.00 Vendégek köszöntése. Ferenczy Éva régió vezető
10.15 Elmélkedés 1. Vitális Gábor SDB plébános
11.00 Szünet
11.30 Elmélkedés 2. Vitális Gábor SDB plébános
12.15 Ebédszünet
13.00 Egyházmegyénk karitász élete: Csorba Gábor karitász igazgató
13.40 Tájékoztatás az Egyházmegye további programjairól, az adminisztrációs
követelményeiről: Márton Andrea szakmai irodavezető
14.00 Közös beszélgetés a karitász munkáról.
14.30 Készülődés a Szentmisére
15.00 Szentmisét Mohos Gábor püspök atya főcelebrálásával
A lelkinap házigazdása az Esztergom Bajóti Régió vezetője Ferenczy Rudolfné Éva volt.
Folyamatosan érkeztek a résztvevők a régióból: Tátáról, Tokodról, Tardosról, Süttőről,
Nyergesújfalról, Esztergomi Plébániákról. Sajnos voltak, akik a járvány miatt nem vállalták
az utazást és a lelki napon való részvételt. A szorgos karitászmunkatársak most is
bizonyították, hogy mennyire gondoskodóak, hozták az általuk sütött finom házi süteményket.
A szombati lelkinapot Szentségimádással kezdtük a templomban Csorba Gábor állandó
diakónus, karitász igazgató úr vezetésével. A szentségimádás mindannyiunknak segített, hogy
ráirányítsuk figyelmünket Jézusra.
2
Ezután rövid szünet következett, amikor is volt lehetőség kis tízóraira, kávéra, pogácsára,
süteményre, és természetesen a beszélgetésekre.
Ferenczy Éva köszöntötte a résztvevőket, és külön köszöntötte a lelki nap vezetőjét, Ft.
Vitális Gábor SBD atyát, akit röviden bemutatott.
Már a szentségimádás alatt velünk volt Ft. Vitális Gábor szalézi atya, aki a szünet után
felvezette a két elmélkedését.
Az első elmélkedésben a négy sarkalatos erényről elmélkedtünk közösen, különösen is
kiemelve, hogy a karitászmunkában miért is fontos a sarkalatos erények gyakorlása.
Majd a második előadásban Don Bosco édesanyjának Margit mamának az életéből
ismerhettünk meg részleteket. Hogyan támogatta Margit mama Fiát a papi hivatás
választásában és hogyan segítette papi pályája során a célja elérésében.
Sarkalatos erények: OKOSSÁG, IGAZSÁGOSSÁG, ERŐSSÉG, MÉRTÉKLETESSÉG.
1) Okosság
a) erkölcsi élet kocsija,
b) segít abban bennünket, hogy tudjuk, hogy mi a tennivalónk,
c) hogyan tegyük mindezt,
d) mit tegyek meg,
e) mi a helyes,
f) sürgeti a cél megvalósítását.
Jézus is mindig szem előtt tartotta acélját. Minden cselekedete, tette célja felé vezette. Az
okos ember is mindig mindet a céljának megfelelőn tesz, vagy nem tesz meg, ha az a tett nem
viszi közelebb a céljához.
Kiemelte Gábor atya, hogy az erények ellen lehet véteni túlzással vagy hanyagsággal is. Az
okosság eltúlzása a túlzott ügyeskedés, az oktalanság. Az okosság ellentéte a hanyagság, az
elvek hiánya és a következetlenség.
A jó karitászosnak vannak elvei, és az okos ember Isten által keresi útját, életének célját.
2) Igazságosság
a) egy általános erény,
b) ezt nevezzük egyenességnek is,
c) igazlelkűség,
d) tökéletesség.
Krisztus igazságosságáról kell beszélni. Jézus is mindenkinek megadja, ami neki jár. Adjuk
meg Istennek mi is, ami neki jár. Nagyon fontos az emberi kapcsolatokban is, hogy adjuk meg
a másiknak, ami a másiké: pl. tisztelt, figyelem. Van a szigorú igazságosság, amikor
szükséges a másik felé a jóvátétel.
Árpád-házi Szent Erzsébet is az igazság elvén cselekedett, amikor rádöbbent, hogy neki sok
minden van, Ő az osztó igazságosság szerint élt, és amije neki volt, azt szétosztotta a nép
között, úgy gondolta, hogy a közjóból mindenkinek kell részesülnie.
3) Erősség
a) bátorság erénye,
b) kitartó vagyok az okosságban és az igazságosságban is,
3
c) kegyelem szerepe nagyon nagy. Isten kegyelme segít,
d) erősség megléte, a nagylelkűség,
e) lemondásokat tudunk vállalni.
Az erény kezdete, ha akkor is megteszem, amit a lelkiismeretem sugall, amikor azt nehéz
megtennem, amikor az lemondással jár.
Az erősség abban segít, hogy a JÓ MELLETT KI TUDJUNK TARTANI!
4) Mértékletesség
a) féken tartani a szenvedélyt,
b) értelem uralma az ösztönök felett,
c) arany középút keresése.
Mértékletesség az erények őre! Ez az az erény, amit Jézustól tudunk tanulni, és segít abban,
hogy tudatosan tudjuk tenni a jót.
Vörösmarty Mihály: Merengőhöz (részlet)
Nézd a világot: annyi milliója,
S köztük valódi boldog oly kevés.
Ábrándozás az élet megrontója,
Mely, kancsalúl, festett egekbe néz.
Mi az, mi embert boldoggá tehetne?
Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,
A telhetetlen elmerülhet benne,
S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.
Kinek virág kell, nem hord rózsaberket;
A látni vágyó napba nem tekint;
Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget:
Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt.
Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt,
Ki életszomját el nem égeté,
Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt,
Földön honát csak olyan lelheté.
Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába:
Egész világ nem a mi birtokunk;
Amennyit a szív felfoghat magába,
Sajátunknak csak annyit mondhatunk.
Második előadásban megismerhettük Don Bosco édesanyjának, Margit mamának, a nyílt,
őszinte, Istenre hagyatkozó és erényekben gazdag életét.
1815-ben született János és 2 éves volt Bosco János, amikor édesapja meghalt, ekkor nagyon
nehéz helyzetbe került a család, de Margit Mama Istenre bízta a család életét.
Szegény család voltak, és ebben azidőben a papi pályára azok tudtak kerülni, akik jómódúak
voltak. János kitartó volt, és mély vágy volt a szívében, hogy pap legyen. 16-17 évesen beült
az iskolapadba, hogy tanuljon. Ezért sokan lenézték megszólták, bolondnak tartották. Nagyon
4
jó képességei voltak Jánosnak, mindent könnyen megjegyzett, 1 év alatt 2 év anyagát tudta
teljesíteni, megtanulni.
Bosco János vágyott a ferences rendbe is.
János életében 3-4 meghatározó személy volt, az egyik Édesanyja Margit mama volt, aki
megtanította az imádságra, a Szűz Anya tiszteletre, és a gondviselésre való hagyatkozásra.
Margit mama 1850-es évekig segítette Jánost.
Margit mama jótanácsai közül néhány:
„Fiam: legfontosabb a lélek üdvössége ”
„Nagyon fontos az ima értéke”
„Az tud igazán szentmisét bemutatni, aki átéli azt a szenvedést ami a szentmisébe megjelenik”
„Nagyon fontosak a négyszemközti beszélgetések”
„Nyugodt embert Isten megáldja”
„Azokat gyűjtds magad köré, akik Isten dicsőségére dolgoznak”
„ Hagyatkozz a Szűz anyára, ő meg fog segíteni”
Gábor atya azzal zárta a gondolatait, hogy a karitász segítőknek két nagy támasz van: a
Szűzanya és Szent Erzsébet. Ezt a két szentet, segítőt bátran kérjük, hívjuk az életünkbe
segítőnek.
Az ebédszünet lehetőséget adott a felfrissülésre és a beszélgetésre.
A délután során Csorba Gábor állandó diakónus, karitász igazgató úr lelki gondolait
osztotta meg velünk, folytatva Ft. Vitális Gábor SDB atya elmélkedését.
Isten nélkül semmi nem megy, feladatunk az odafönn valók keresése.
Don Bosco egyik álmát mesélt el Gábor, az egyház hajója a háborgó, viharos tengeren
hánykolódott, de két oszlophoz volt kikötve: az egyik az Oltáriszentség a másik a Szűzanya
volt. Így nem érhette bántódás a hajót, nem süllyedt el.
Nekünk erőforrásunk és menedékünk legyen az Oltáriszentség és a Szűzanya.
Másik fontos üzenete volt az elmélkedésnek, hogy azokon lehet segíteni, akik hagyják
magukat, de a mi feladatunk, hogy felkeltsük testvéreinkben, felebarátaink vágyát a
boldogságra, üdvösségre.
Az Emmauszi tanítványoknak tüzes lett a lelke, amikor hallgatták Jézust, annak ellenére, hogy
Jézus nem fedte fel elsőre magát.
5
Szent Pál levele alapján, arra világított rá Gábor, hogy mindazok elvesznek, akik nem tartják
magukat méltónak az üdvösségre. Isten ugyanis teljes mértékben tiszteletben tartja az ember
szabadságát.
Nagy a tétje az életünknek, cselekedeteinknek: üdvösség vagy kárhozat.
Gábor ezt követően a Szentlélek elleni bűnökre hívta fel a figyelmet, hogy nagyon fontos
hogy felismerjünk, mert ezekre nincs bocsánat.