201. Segíteni a helyes útra térni

„Valljátok meg egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Igen hathatós az igaz ember buzgó könyörgése. Testvéreim, ha valaki közületek letér az igazság útjáról, és akad, aki visszatéríti, az tudja meg, hogy aki a bűnöst letéríti a tévelygés útjáról, megmenti lelkét a haláltól, és tömérdek bűnre fátyolt borít.” (Jak 5,16, 19-20)

Kedves Karitász Önkéntesek, Munkatársak, Testvérek az Úrban!

Oly jó lenne mindenkit a helyes, az egyetlen jó útra téríteni! Ez mindnyájunk vágya, ez volt volt Jézus munkájának célja földi működése során, ez az Isten akarata is, a Szentlelke munkája is erre irányul, őrangyalok, védőszentek serege is ezen dolgozik. És mi? Kezdjük magunkon ennek a vágynak, ennek a célnak az elérésére irányuló munkát! Az a legjobb módja, ha a magunk szívét, gondolatait, szavait, tetteit ennek a vágynak a beteljesítése felé irányítjuk.

A Jó Isten, aki szabad elhatározásából teremtett minket a saját képmására, hogy megossza velünk az örök boldogságát, hogy részesítsen minket végtelen örömében, megadta nekünk a szabadságot arra, hogy IGENT-t mondjunk egész életünkkel az ő hívására. A szabadság emberségünk alaplényegéhez tartozik, anélkül nem lehet emberhez méltó az életünk. Isten végtelen szeretetébe még az is „belefér”, hogy megengedi a szabadsággal való visszaélést, az is hogy elutasítsuk az ő meghívását az örök életre, örök boldogságra.

Megengedi, de nem akarja, sőt Jézus személyében megmutatja, hogy nem lehetünk elég buzgók ahhoz, hogy ezen egész életünkben ezen fáradozzunk mi, akik megismertünk az Igazságot, az Utat Istenhez. Jézus nem csak példát adott és tanított erre, hanem az igazság szerinti elégtételt is elvégezte helyettünk, minden ember helyett, térben és időben egyaránt. Megnyitotta nékünk a mennyek országát, kiemelte az embert a pokol tornácáról.

Jézus, az emberefia mindenben hasonult hozzánk a bűnt kivéve (hiszen az az egy nem fér össze Istennel), maga is megkísértett volt egészen földi élete utolsó pillanatáig, a kereszthaláláig. Megkísérett volt, de legyőzte a kísértést engedelmességével. Mi is megkísértettek, megkísérhetőek vagyunk, ki vagyunk téve az ördög cselvetéseinek, a megosztott természetünknek, a környzetünk, a világ rossz hatásának. Ahogy Jézusnak, úgy nekünk is az egyetlen megoldás, hogy legyőzzük a kísértéseket, az ENGEDELMESSÉG.

Ez pedig, talán a legnehezebb. Legyőzni a túlzott önérzetünket, elfogadni a körülményeket, amikre nincsen ráhatásunk, bízni folyamatosn a gondviselésben, abban, hogy Isten jó és jót akar, jót készít nekünk, szeretni embertársainkat, meglátni mindenkiben Jézust és kitartani a szeretetben, a hűségben mindhalálig. Nehéz út, de ez az egyetlen és a legszebb út. Milyen szép lesz az út végén visszatekintenünk saját életünkre, hogy ki tudtunk mindezekben tartani! És milyen szomorúak leszünk, amikor látjuk, hogy ez bizony sok esetben nem sikerült, mert elbuktunk a szeretet vizsgáján. Isten nagyvonalú szeretetének a műve az is, hogy az elbukásunkat jóvá tehetjük, az egyház kincsestárából jut nekünk is a bűnbocsánat szentségéből, az újrakezdés lehetőségéből. A keresztény ember nem arról ismerszik meg, hogy nem követ el bűnt, hanem arról, hogy tud bocsánatot kérni, tud megbocsátank tud felállni és újra és újra útnak indulni a cél felé.

A kiengesztelődés, a szentgyónás szentsége nem csak nekünk adja meg ezt az új lehetőséget, de kiárad másokra, környezetünkre jó példánkkal. A karitász munkánkhoz ez különösen fontos, hogy ezzel a biztos alappal, öntudattal rendelkezve, legyünk a legalázatosabbak, mindenkinek a szolgája. Jakab apostol fenti mottóban idézett buzdítása vonatkozzon úgy ránk, hogy szelíden, önzetlen szeretettel, megértően, türelemmel, bölcsességgel, okossággal, a Szentlélek ajándékaival felvértezve forduljunk mindenkihez, beleérvte az elesetteket, a rászorulókat, a szegényeket, de testvéreinkhez, csaladtagjainkhoz, felabarátainkhoz is ugyanígy. Szent József a maga szelídségével, engedelmességével, a gondviselében vetett teljes, önátadó bizalmával nevelte az Urat, oltalmazta a Szűzanyát, viselte gondját a Szent Családnak. Mindezekkel kiérdemelte, hogy az Anyaszentegyház védőszentje is legyen, az édesapák, családfenntartók védőszentje. Kérjük így segítségét: „Mindenható Istenünk, ki hűséges szolgád, Szent József gondjaira bíztad a gyermek Jézust, és oltalma alá helyezted a Megváltás művét, kérünk, add meg Egyházadnak, hogy hűségesen őrizze misztériumaidat és szüntelen munkálkodjék a világ üdvösségéért!” (Szent József ünnepi könyörgés)

Csorba Gábor

állandó diakónus, karitász igazgató

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Szent Erzsébet Karitász Központ

Iroda: 1033 Budapest III. ker. Szentendrei út 69-71. (Kövi Szűz Mária Plébánia)

Telefon: +36-1-351-1977

Mobil: +36-30-592-1483

E-mail: szenterzsebet@karitaszkozpont.hu

Honlap: www.karitaszkp.hu

A korábbi egypercesek itt érhetők el: https://karitaszegypercesek.blogspot.com/