219. Úgy szeressük Istent, ahogy Ő kívánja!
„Tanuljunk meg tehát bölcsen gondolkodni, és tanuljuk meg Krisztust úgy tisztelni, ahogyan kívánja. Mert ha már tiszteljük őt, akkor az a tiszteletadás a legkedvesebb neki, amelyet ő kíván, nem pedig az, amelyet mi gondolunk ki. Hiszen Péter is úgy gondolta, hogy azzal tiszteli meg Jézust, ha nem engedi, hogy megmossa a lábát; ám amit Péter akart, az nem megtisztelés volt, hanem teljesen az ellenkezője. Így te is azzal a tisztelettel tiszteld meg, amelyet ő írt elő parancsával; tehát a vagyonodat oszd szét a szegények között. Mert nem arany tárgyak kellenek az Istennek, hanem színarany lelkek.. (Aranyszájú Szent János +407 – Máté evangéliumáról szóló szentbeszédéből)
Kedves Karitász Önkéntesek, Munkatársak, Testvérek az Úrban!
Hajlamosak vagyunk a magunk gondolatait elébe helyezni a másik ember gondolatának. Ez egyfelől természetes, mert pl. szeretteinknek is olyan ajándékot viszünk, ami nekünk is tetszik, de bizony megesik az is, hogy a szeretett személy akarata háttérbe szorul a miénkhez képest.
Karitász munkánkban is kísértés, hogy a magunk módján akarunk segíteni, azt gondoljuk, hogy a rászoruló is úgy gondolkodik, ahogy mi és nem értjük, hogy esetleg miért nem akarja elfogadni a segtséget úgy és akkor, ahogy és amikor mi gondoljuk. Nehéz egyensúlyi kérdés ez, mert a karitász küldetésünknek az is a célja, hogy formáljuk azok életmódját, akik segítséget kérnek, mégpedig úgy, hogy a lelkületüket Isten felé igazítsuk, segítsük. Igen ám, de ezt nem tehetjük meg erőszakkal, ráerőltetéssel, hanem az a célunk, hogy a szeretetünkre, törődésünkre, segítségnyújtásunkra válaszul, ők maguk is változtatni akarjanak saját szabad döntésükkel.
Böjte Csaba OFM atya fogalmazta ezt így: „szeressük ki a másik személyből a jót”. Aranyszájú Szent János arra tanít minket, hogy vegyük figyelembe a szeretett személy akaratát, különösen, ha ez a szeretett személy maga az Úr. Az Úr akarata, Isten akarata, Isten akarata pedig nem más, mint a mi és minden ember legfőbb java, boldogsága, üdvössége. Tehát Isten felé száz százalékosan úgy viszonyuljunk, hogy az Ő akaratát, igazságát tegyük meg és cselekedjünk az Ő irgalmassága szerint. Igazság + Irgalom = Szeretet = Isten.
A rászorulókkal való kapcsolatunkban is a lehető legnagyobb mértékben vegyük figyelembe az ő kérésüket és nagy türelemmel járjunk el abban az esetben, ha azt pont úgy nem tudjuk teljesíteni. Hiszen az anyagi világ véges, az erőforrások, az anyagi támogatások is korlátozottak. Nem tudunk minden kívánságot teljesíteni. A lelki javak azonban nem korlátosak, nem végesek, hanem éppen ellenkezőleg, végtelenek. Sőt, a lelki adományok akkor növekednek, akkor lesz több belőlük, ha adjuk, mozgatjuk, forgatjuk és mindenki kap és ad belőle. Ez a szeretet törvénye, ami ellentétes az anyagi világ törvényével. Mennél több szeretetet adunk, annál több lesz belőle.
Nehéz jól szeretnünk rászoruló embertársainkat, mert miközben értük fáradozunk, vezetnünk is kell őket. Kényes egyensúly, amit csak az imádásg, a türelem, a bölcsesség, igazságosság erényei kibontakoztatásával tudunk jól fenntartani. Nem véletlen, hogy az egyház sarkalatos erényeknek nevez négy olyan képességet, ami köré a többi erényt, erkölcsi kiválóságot fel lehet fűzni. Az okosság, igazságosság, erősség és mértékletesség – ezen négy erénytípus az alapja minden más olyan képességnek, mely jó gyümölcsöt terem, a szeretet gyümölcseit.
Hivatásunk magától az Úrtól, hogy jó gyümölcsöt teremjünk, hiszen a jó fa, nem terem rossz gyümölcsöt és gyümölcséről ismerszik mag a fa (vö. Mt 13,33). Ha Krisztus tanítványai vagyunk, úgy dicsőítjük meg, hogy Őt követjük, vállaljuk az áldozatot a szeretet győzelméért. Elfogadjuk a másik személyt mindenestül és előzékeny, tevékeny szeretettel viszonyulunk hozzá. Így váltjuk tettekre a küldetésünket, így mutatkozik meg bennünk, hogy a rászorulóban magát Krisztust látjuk és szolgáljuk. Szép, nemes, de nehéz hivatás ez. Egyedül nem megy, kell a Lélek ereje, ami az imádság és az erények kibontakozása útján kerül birtokunkba, kell a közösség Krisztus egyházában és a hit, bizalom a gondviselő Istenben.
Csorba Gábor
állandó diakónus, karitász igazgató
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Szent Erzsébet Karitász Központ
Iroda: 1033 Budapest III. ker. Szentendrei út 69-71. (Kövi Szűz Mária Plébánia)
Telefon: +36-1-351-1977
Mobil: +36-30-592-1483
E-mail: szenterzsebet@karitaszkozpont.hu
Honlap, ahol a korábbi egypercesek is elérhatők: www.karitaszkp.hu