211. Pünkösd 2023.
„A lelki adományok ugyan különfélék, a Lélek azonban ugyanaz. A szolgálatok is különfélék, de az Úr ugyanaz. Sokfélék a jelek is, de Isten, aki mindenben mindent véghezvisz, ugyanaz. A Lélek megnyilvánulásait mindenki azért kapja, hogy használjon vele.” (1 Kor 12, 4-7)
Kedves Karitász Önkéntesek, Munkatársak, Testvérek az Úrban!
A húsvéti időszak lezárása a Pünkösd főünnepe. Ahogy Jézus az apostolokra lehelte a Szentlelket, úgy Pünkösd ünnepén az Egyháznak, Krisztus testének tagjaiként mi is megkapjuk a szent küldetésünkhöz kellő muníciókat, eltelünk a Szentlélekkel.
A mai csíksomlyói búcsúi szentmisén Urbán Erik atya, az erdélyi ferencesek provinciális szónoka kiemelte, hogy Jézus híveinként az egyház tagjaiként, hivatásunk, küldetésünk követni az Úr akaratát és tetszésére lenni. Így magunk is templommá válunk, a Szentlélek templomává, így leszünk jelek. Istenre, az abszulút igazodási pontra mutatunk, amikor keresztényként, Krisztusi emberként, az Egyházon belül karitászosként örömhírt viszunk a szegényeknek, szabadulását hirdetünk a foglyoknak (itt főleg a bűn és szenvedélyek rabságában élőkre gondolok), vigasztalást a szomorúaknak. (vö. Lk 4,18)
Sokféle ember van, sokféle képességgel, sokféle hívő van, sokféle karizmával megáldva. A karizmák, azok a képességek, tálentumok, adottságok, amivel mi magunk rendelkezünk és elsősorban a közösséget, a másik ember javát tudjuk szolgálni vele. Tehát nem öncélű tehetség a karizma, hanem kifejezetten közösségre irányuló képesség, amit mindenki kap a Szentlélektől azért, hogy szolgáljon vele. Szolgáljuk vele a másik ember, szeretteink, ránk bízottjaink boldogságát, jövőjét, üdvösségét.
Mindenkiért felelősek vagyunk, nem csak azokért, akikkel találkozunk, akivel dolgunk van. Az emberiség közösségben él. Isten közösségbe teremtett minket, családba, társadalomba, nemzetbe, egyházba. Ez számunkra az élet közege, amelyben kibontakozhatunk, amelyben tálentumainkkal élhetünk. Ez a közeg egyben az ígéret földje számunkra, a hazánk, a családunk, életterünk térben és időben egyaránt.
Nekünk, akik önként vállalkoztunk arra, hogy az egyház nevében, keretében, a karitászban munkálkodjunk, nyilván megvannak azok a karizmáink, amik ehhez a szolgálathoz szükségesek: az empátia, a beleérző és együttérző képesség, az oda- és egymásra való figyelés képessége, a találékonyság, a tevékenységre való vágy, a szervezőkészség, a kitartás, a következetesség, a türelem stb. Ezek persze más hivatáshoz is tartozhatnak, nem kizárólagosak, mindenesetre, jellemzőek. Ugyanígy lehetnek más karizmáink is ezek felett, mellett, ami még erősítheti akár ennek, akárt más szolgálatunknak sikerét, teremheti maradandó gyümölcseit.
Akkor vagyunk jó karitászosok, ha ezen, Istentől ajándékba kapott képességeket ki tudjuk magunkban bontatkoztatni, tudjuk erősíteni, fejleszteni mások javára. Aki a magában levő karizmákat kibontakoztatja, az teszi Isten akarát, aminek csíráit már Ő elültette benne a Lélek által. Ekkor nő a szeretet a világban, ekkor leszünk mi magunk is boldogok. Ahogy mi segítünk másoknak, úgy mások is nekünk és ráadaásul, amikor adunk, akkor mi leszünk többek, mert mindig többet kapunk, mint amennyit adunk.
Különbözők a képességek, különbözők a karizmák, a szolgálatok, de mind a Lélektől valók. Éljünk a szentségekkel, melyek gyógyítanak és táplálnak minket – mondta Urbán Erik atya. Pünkösd üzenete az, hogy bátran, a Szentlélek ajándékaival, erejével eltelve, tüze izzásával vigyük jóvégre Isten akaratát, amivel másokat és így magunkat is az üdvösségre vezetünk!
Csorba Gábor
állandó diakónus, karitász igazgató
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Szent Erzsébet Karitász Központ
Iroda: 1033 Budapest III. ker. Szentendrei út 69-71. (Kövi Szűz Mária Plébánia)
Telefon: +36-1-351-1977
Mobil: +36-30-592-1483
E-mail: szenterzsebet@karitaszkozpont.hu
Honlap, ahol a korábbi egypercesek is elérhatők: www.karitaszkp.hu