180. A karitász küldetése

„Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.” (Mt 25,40)

Kedves Karitász Önkéntesek, Munkatársak, Testvérek az Úrban!

Az Egyház küldetése, a liturgia (Istentisztelet), a koinónia (közösség) és a diakónia (szolgálat) hármas egységében valósul meg. Mint egy háromlábú szék, olyan kell legyen az egyház működése is, akkor stabil, ha a lábai egyenlő hosszúak. Ha mind a három tevékenységben azonosan erős az egyház és egyenlő súllyal van jelen világban, akkor hatékony a működése, akkor termi meg a legjobb, legédesebb gyümölcseit. Jézus Krisztus az egyház feje, minden keresztény ember az Ő titokzatos közösségébe tartozik a küzdő egyház tagjaként, de ide tartoznak a megdicsőült (akik már célba érkeztek a mennybe) és szenvedő egyház tagjai is (akik a tisztítóhelyen vannak).

A diakónia az egyház látható tevékenysége a világban, tanúságtétel a tevékeny szeretet különböző formáiban. A karitász tevékenység a diakónia jelentős területe, ami hitelesíti az egyház szolgálatát, láthatóvá teszi Isten láthatatlan szeretetét a világ számára, a nem hívők körében is. A karitász munka konkrét segítséget nyújt a szükséget szenvedőknek, mindeközben erősíti, bátorítja a híveket a tanúságtételben. „Az Egyháznak legfontosabb teendői között kell számontartania – szüntelenül, de mostanában különösen is –, hogy hirdesse és beoltsa az életbe az irgalom misztériumát, mely legtökéletesebben Jézus Krisztusban mutatkozott meg.” (Szent II. János Pál pápa (1981) Dives in misericordia / enciklika az irgalmas Atyaistenről / 91. pont)

Minden ember arra hívatott, hogy irgalmas legyen a másik emberhez. Ez nem vallási kérdés, de mégis minden vallás alpelve ez. Így működik a világ, amit Isten azért teremtett, hogy benne velünk megossza a Szentháromság belső boldogságát, örökkévaló örömét. A szeretet túlcsordulása a teremtés, az ember pedig, mint Isten képmása lehetőséget kap arra, hogy felismerje Isten szeretetét, szabad akaratából válaszoljon rá, viszonozza azt, ami által maga is belekapcsolódik Isten közösségébe. Ez Isten terve az emberrel, ez az Isten akarata. A hívő ember pedig tudatosan akar azonosulni a Mennyei Atya akaratávál, a Megtestesült Igét követve járja élete útját és maga is azon fáradozik, hogy Isten tervét megvalósítsa, Isten országának győzelmét elősegítse.

A karitász tagjai ezt a küldetést vállalva végzik ezt a munkát, Isten irgalmasságáról tesznek tanúságot az emberek előtt. Tudomásul kell vennünk azonban, hogy a hozzánk forduló, rászoruló testvéreink, felebarátaink problémáit nem tudjuk mind megoldani, mint ahogy az Úr sem oldotta meg. Ő maga mondta, hogy „szegények mindig lesznek köztetek” (Mt 26,11), de ahogy Ő is, mi is közösséget, szolidaritást vállalunk. Emmanuel jelentése, velünk az Isten (vö. Mt 1,23). Ő velünk van, mi pedig az Ő nevében munkálkodunk.

Nekünk, karitászosoknak az a feladata, hogy szolidárisan, együttérzően, empatikusan, beleérevze magunkat a másik személy helyzetébe, meglássuk a látható testi, anyagi szükség mögött a lelki éhséget. Minden ember legbelül boldolgságra, legmélyebben pedig üdvösségre (a teljes és örök boldogságra, amit csak Isenben találhat meg) vágyik. Mégis, konkrét, főleg anyagi, tárgyi segítség kéréssel fordulnak hozzánk. Az már önmagában egy bizalom, hogy minket megkeresnek, mi pedig erre építve, azonosulva a szükséget szenvedőkkel, akár többet is tudunk adni. Sokszor, sőt a legtöbbször nem tudunk annyit adni, amennyit kérnek, de valamit mindig és főleg Valakit, az Istent, aki maga a Szeretet.

Mi sem úgy kapunk kegyelmet az Istentől, mint egy autómatából, hogy azt, annyit és akkor, amikor mi kérjük, de megkapunk mindent, ami üdvösségünkre válik. Mint egy jó szőlő, úgy gondoskodik rólunk és minden emberről a Jó Isten, mi pedig segíthetünk abban is a rászorulóknak, hogy a mi jócselkedeteink által könnyebben felismerjék Isten szeretetét. Isten szeretete pedig felülmúl minden képzeletet. A karitászosok feladata, hogy a Szeretet Forrásához vezessük, segítsük a hozzánk fordulókat. Legyünk hálásak, hogy ilyen hivatást, talentunot kaptunk!

Csorba Gábor

állandó diakónus, karitász igazgató

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Szent Erzsébet Karitász Központ

Iroda: 1033 Budapest III. ker. Szentendrei út 69-71. (Kövi Szűz Mária Plébánia)

Telefon: +36-1-351-1977

Mobil: +36-30-592-1483

E-mail: szenterzsebet@karitaszkozpont.hu

Honlap: www.karitaszkp.hu

A korábbi egypercesek itt érhetők el: https://karitaszegypercesek.blogspot.com/