114. Áldott, aki jön az Úr nevében

„Üdvünknek boldog ünnepe, ujjongnak mind a századok,

Jézus, megváltó Istenünk világnak gyógyulást hozott”

(Magnum salutis gaudium – Virárvasárnapi himnusz)

Kedves Karitász Önkéntesek, Munkatársak, Testvérek az Úrban!

Virágvasárnap az Úr Jézus Jeruzsálembe való bevonulását ünnepeljük. A nép hozsannával, azaz örömujjongással és pálmaágakkal, ruhájuk elébe terítésével köszönti a Királyt. Nagy a boldogság a hívek szívében, nagy a forrongás, a nyugtalánság, a feszültség, mert mindenki érzi, hogy valami nagyon nagy dolog történik. Nagy dolog történik, mert Jézus valójában az emberi szívekbe kér bebocsátást. Oda akar bevonulni, hogy a szívünkben béke, fény és boldogaság legyen.

Ő maga ugyanis a béke, a fény, boldogság, a remény, a jövő, az élet. Jeruzsálem (a szó jelentése szerint) a béke városa, a Isten ragyogása, fénye, a keresztények, a zsidók és az arabok szent városa. Mindezek jelzik, hogy Jézus egyetemes üdvözítő, mindannyiunk megváltója térben és időben egyaránt.

Jézus szerényen, szamárcsikón érkezik, hatalmát nem nyilvánítja ki, szelíden érkezik, de mégis erővel, határozottan, mert tudja, hogy neki küldetése van. Maga az Atya küldte, hogy megmentse, ami elveszett, hogy megmentse hűtlen népét, minden egyes embert. Hogy az igazságról tanúságot tegyen, elvégezze az igazságtételt helyettünk, hogy hatalmát ne az ítélet jellemezze, hanem a kereszten kitárt karjai, mely mindeneket magához vonz, amivel átöleli az egész világot.

Ugyanakkor jövetele, bevonulása ellenállást vált ki mindazokban, akik nem akarják őt, nem akarják vezetését, nem akarják, hogy Uruk legyen, nem akarják csodáit, nem akarják, hogy megmentse őket. Akik nem akarják őt Istennek elfogadni, akik csalónak, szélhámosnak tarják őt. A történet leírásában ők a vezetők, az írástudók, akik féltékenyek rá, akik csak a saját értelmezésüket fogadják el a szentírásból a szent hagyományok alapján. Ők, akik nem tudnak, mert nem akarnak kicsinyek lenni, akik okosabbak akarnak lenni Istennél, akik magukat előbbre helyezik nála, akik nem tarják méltónak magukat az üdvösségre. (vö. ApCsel 13,46) Elhatározták, hogy Jézust megölik. Az Egyház ezt a dicsőséges napot így hívja: Az Úr szenvedésének vasárnapja.

Ez a feszültség, ez az ellentmondás, ez a konfliktus azelőtt és azután is, mind a mai napig, és a jövőben is meghatározó, vízválasztó volt és lesz. Mindenkinek a sorsa ennek a kérdésnek a megválaszolásán múlik: Istennel, Istenben élni, vagy vele szemben dönteni. A mi karitász küldetésünk is arra irányul, hogy segítsünk embertársainknak a jó döntés meghozatalában. Mutassuk meg, hogy csak Jézus nevében van üdvösség, remény. Csak vele érkezhetünk célba, aki maga az Út, az Igazság és az Élet.

A zsidó vezetők el akarták hallgattatni a népet, de nem tudták. Az Úr melléjük állt és szavai éles kardként hasítottak az ellenállók szívébe: „ha ezeket elhallgatnak, a kövek fognak megszólalni”. (Lk 19,40) Itt és most mi vagyunk a nép, Isten népe. Hallassuk szavunkat, és tetteinkel igazoljuk őket! Tartsunk ki hitben és szeretetben, így teljesítjük be küldetésünket mi is! Még nem szólaltak meg a kövek helyettünk, még van lehetőségünk megtenni a jót, megtenni az igazságot és tanúságot tenni Isten szeretetéről, irgalmasságáról. Ez bizony áldozat, ez bizony szenvedés, ez bizony fájadalom is – de ne sajnáljunk semmit, ne tartsunk vissza semmit magunkból! Óriási szeretetkapacitás van bennünk. Úgy sáfárkodjuk vele, ahogy az Úr tette, azaz adjuk teljesen önmagunkat neki a szeretetnek. Eljött az idő, virágvasárnap szenvedés ünnepe, nagyhét a szenvedés hete. Az Egyház arra tanít minket, hogy a szenvedés ünnep, ha Krisztusban van, ha szeretetből fakad, ha bele visszük a szenvedéseinkbe az Úr Jézust és a Szűzanyát, akinek szívét is tőr járta át. Minden szenvedésnek, fájdalomnak csak akkor van értelme, ha a nagypéntek után a húsvétvasárnap következik. De mivel ez éppen így is történt, az Úr feltámadt, így minden értelmet kapott, minden a helyére került. Ezzel a lelkülettel, készséggel éljük meg, éljük át a nagyhetet!

Hirdetések:

·         A következő karitász műsorunk a Mária Rádióban március 31-én 10.50 órakor kezdődik.

·         Korábbi műsoraink itt hallgathatók meg: https://www.mariaradio.hu/musor/4814/Tevekeny_Szeretet

·         Felhívom mindenki figyelmét, hogy a facebook- és weboldalunkon folyamatosan frissülnek a híreink. www.karitaszkp.hu , Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Szent Erzsébet Karitász Központ | Facebook

·         A Szent Erzsébet Karitász Központ kérésére főtisztelendő Feldhoffer Antal plébános atya minden első hétfőn 15.30-kor karitász szentmisét mutat be a 1035 Budapest, III. ker. Kórház u. 37. szám alatti Szent József templomban. Miseszándék: élő és elhunyt karitászosokért. A következő alkalom kivételesen április 12. lesz, mert az első hétfő húsvéthétfő. Reméljük, hogy a járványügyi korlátozások addigra már nem lesznek szükségesek!

Csorba Gábor

állandó diakónus, karitász igazgató

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Szent Erzsébet Karitász Központ

Székhely: 1067 Budapest, Hunyadi tér 3. félemelet 1.

Telefon: +36-1-351-1977

Mobil: +36-30-592-1483

E-mail: szenterzsebet@karitaszkozpont.hu

Honlap: www.karitaszkp.hu

A korábbi egypercesek itt érhetők el: https://karitaszegypercesek.blogspot.com/