Reményből fakad jövő

„Mert ez a látomás a maga idejében beteljesedik s nem hiúsul meg; ha késik, csak várj, biztosan bekövetkezik, tévedhetetlenül. Akinek nem igaz a lelke, az elbukik, de az igaz élni fog hűségéért.” Hab 2,3-4

Kedves Karitász Önkéntesek, Munkatársak, Testvérek az Úrban!

Az ádventi várakozás arra is megtanít minket, hogy hogyan lesz a reményből jövő. Hogyan lesz sötétségből világosság, hogyan lesz a várakozásból beteljesedés? Mit tegyünk, hogy a rögös zarádokutat végig tudjuk úgy járni, hogy célba érkezzünk?

Nekünk keresztényeknek, Krisztust követő és hozzá minden áron tartozni akaró, szinte benne élő emberek számára nagy a felelősségünk abban, hogy másoknak is megmutassuk életünkkel, tanúságtételünkkel, szolgálatunkkal azt, hogy van remémény és hogy az egyetlen remény Krisztusban van. A karitász munka tipikusan ennek a tere. A tevékenységünk során reményt és jövőképet adunk másoknak. Ez a célunk, ez a vállalásunk, küldetésünk és a felelősségünk is!

A helyzet az ugyanis, hogy nincs üdvösség senki másban. „Mert nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnénk.” (ApCsel 4,12) Csak annak van reménye a testi halálon túl, aki az egyetlen Úrhoz tartozik, ahhoz, Aki legyőzte a halált és feltámadt, hogy mindeneket magához vonzzon. Hogy megossza a győzelem dicsőségét, örömét, örök boldogságát velünk. Ez a REMÉNY és semmi más. Ez a remény nem hal meg, még utoljára sem (mint, ahogy ezt, a sajnos gyakran hallható szólás mondja), ez a remény beteljesedik.

Pontosan ezt várjuk  mi, akik az Urat akarjuk követni, de valójában mindenki ezt szeretné, ezt várja. Mindenki boldog akar lenni. Nem csak örülni egy-egy pillanatnak, hanem rögzíteni azt a végtelenségig. És hát mi más lenne ez a végtelen öröm, ha nem a Mennyország, ahol látjuk Istent, a Teremtőt, a Megváltót és ahol Ő maga lesze a minden mindenben és Ő maga törli le a szemünkről a könnyet, törli bűneinket, fájdalmainkat, sebeinket, melyet a földi élet zarándokútján összeszedtünk akár a mi saját magunk, akár mások miatt.

Ez az egyetlen helyes, értelmes, és reális, tehát megvalósítható cél. Minden más út kudarc, csőd és reményvesztés. Kulcskérdés tehát mindannyiunk számára, hogy valóban akarjuk-e az örök boldogságot és ezért meg akarunk-e tenni mindent. Akarjuk-e hogy valóban az Úr legyen a mi pásztorunk és rábizzuk-e magunkat teljesen, hogy elvezessen minket oda.

Érleljük, imádkozzuk át ezeket a kérdéseket, mert az üdvösség már csak rajtunk múlik! Ő biztosítja a szükséges feltételeket, de az elégségeseket nekünk kell. Akarjuk-e Őt vagy sem? Nekünk kell erre a kérdére ráfelelni az áment, és ebben hűségesen mindvégig kitartani.

Hirdetések:

·         INDUL ÚJRA, DECEMBER 8-ÁN A LELKI ADOPTÁLÁS 9 HÓNAPOS lehetősége, a tavalyihoz hasonlóan. A Szeplőtelen fogantatás ünnepétől Kisboldogasszony ünnepéig tart. Itt olvasható a részletes tájékoztató: https://karitaszegypercesek.blogspot.com/2019/12/57-lelki-adoptalas.html Mentsük meg a magzaatokat! Sok múlik rajtunk.

·         A következő karitász műsorunk a Mária Rádióban december 9-én szerdán 10.50 órakor kezdődik.

·         Korábbi műsoraink itt hallgathatók meg: https://www.mariaradio.hu/musor/4814/Tevekeny_Szeretet

·         A Szent Erzsébet Karitász Központ kérésére főtisztelendő Feldhoffer Antal plébános atya minden hónap első hétfőjén 15.30-kor karitász szentmisét mutat be a 1035 Budapest, III. ker. Kórház u. 37. szám alatti Szent József templomban. A legközelebb karitás szentmise december 7-én lesz.

Csorba Gábor

állandó diakónus, karitász igazgató

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Szent Erzsébet Karitász Központ

Székhely: 1067 Budapest, Hunyadi tér 3. félemelet 1.

Telefon: +36-1-351-1977

Mobil: +36-30-592-1483

E-mail: szenterzsebet@karitaszkozpont.hu

Honlap: www.karitaszkp.hu

A korábbi egypercesek itt érhetők el: https://karitaszegypercesek.blogspot.com/