210. Urunk mennybemenetele

„Mert Urunk Jézus, dicsőséges királyunk a bűnt és a halált legyőzte, és az angyalok csodálatára (a mai napon) fölment a mennybe, hogy Istennél értünk, emberekért közbenjárjon – ítélje a világot, és uralkodjék rajta. Ő nem azért távozott, hogy magára hagyja az esendő embert, sőt reménységgel tölt el minket, titokzatos testének tagjait, – hogy követhetjük a mennybe, ahová mint az Egyház feje és az élet szerzője érkezett.” (Urunk mennybemenetele főünnep szentmise prefáció)

Kedves Karitász Önkéntesek, Munkatársak, Testvérek az Úrban!

A húsvéti idő vége felé járunk, következnek a főünnepi napok, Urunk Mennybemenetele, Pünkösd, Szentháromság vasárnapja, Úrnapja, Jézus szíve főünnpe. Az elsőáldozások, bérmálások időszaka, polgári vonatkozásban az iskolai szezon vége, és beköszöntött az tavaszi, májusi időjárás is. Hamarosan a pap- és diakónusszentelések is elkövetkeznek. A szentatyával való találkozások hatása is még mélyen él a szívünkben, készüljünk az előttünk álló időszakra lelkesen!

Minden okunk megvan a húsvét örömét szívünkben hordozni. A Mennybemenetel ünnepe éppen erre mutat rá, ezt emeli ki: „mert szent Fiadnak, Krisztusnak mennybemenetele a mi fölemelkedésünk: ahová ugyanis a Fő eljutott dicsőségben, oda kapott meghívást az egész test, az Egyház, reménységben. (Urunk mennybemenetele főünnep szentmise kollekta könyörgés). Ennél konkrétabban, egyértelműbben nem is lehetne megfogalmazni a húsvéti ünnepkör ránk vonatkozó jövőképét, reménységét.

Szívvel, lélekkel végezzük munkánkat, állapotbeli kötelezettségeinknek lelkesen tegyünk eleget! Ugyanígy, a karitász szolgálatunkat is a belső tűz, a Szentlélek tüze hassa át! Hiszen ez a legtöbb, amit mi hívek, Jézus tanítványai, követői megtehetünk. Pontosan ezt várja tőlünk az Úr, ebben az örömben szeretne minket részesíteni. A Lélek örömében, Krisztus békéjében. Csak Krisztus békéje és semmi más, ami biztosíthatja a lelki egyensúlyunkat minden körülmények között.

Az utolsó vacsorán ezt mondta: „Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék a szívetek, s ne csüggedjen.” (Jn 14,27) Mi kell még nekünk ezek után? Egyértelmű a célunk, a reményünk, az útunk, aki maga Jézus és a nyugalom és a béke, a belső, megingathatatlan béke, Krisztus békéje is a miénk. És ha még ez mindig nem lenne elég, elküldte nekünk a Szentlelket, aki eláraszt kegyelmeivel, tüzet gyújt lelkünkben és megtanít minket mindarra, eszünkbe juttat mindent, amit az Úr mondott nekünk.

Folyamatosan árasztja felénk a Gondviselő Isten, a Mennyei Atya a kegyelmeit. Életünk legyen ezen ajándékok kibontása. Mindent ingyenesen, szeretetből kapunk, az életet is, a halált is, ami átvezet az örök életbe, ahol Isten minden mindenben és mi vele leszünk mindörökké elképzelhetetlen boldogságban.

Halmozzuk hát ezen kegyelmeket, ezért vannak! Éjük meg, élvezzük az életet, tegyük mi is meg mindazt, amit a lelkünk sugall! Legyünk mi is részesei Krisztus megváltó művének! A mai egyperces végső gondolata pedig, ami a fokozhatatlan még fokozza: „Íme és veletek vagyok mindennapon a világ végezetéig.” (Mt 28,20) Evvel a húsvéti, pünkösdi, szentlelkes lelkülettel éljünk, tegyük a jó a következő héten is!

Csorba Gábor

állandó diakónus, karitász igazgató

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Szent Erzsébet Karitász Központ

Iroda: 1033 Budapest III. ker. Szentendrei út 69-71. (Kövi Szűz Mária Plébánia)

Telefon: +36-1-351-1977

Mobil: +36-30-592-1483

E-mail: szenterzsebet@karitaszkozpont.hu

Honlap: www.karitaszkp.hu

A korábbi egypercesek itt érhetők el: https://karitaszegypercesek.blogspot.com/